Igazságban, szellemben

Matt Redman-nak ezt a dalát, illetve Matt Redman a „Kereszt mondta el” című dalát is (aminek a fordítását sok helyen TÉVESEN Kasim Seherezádénak tulajdonítják 🙁 ) konkrétan én fordítottam le magyarra természetesen az Úr kegyelméből.
Ez abban az időben volt még, amikor a Golgota Gyülekezetnek Greg Opean volt a pásztora és a dicsőítő csapatát – aminek akkor én is tagja voltam – még Mike Howard vezette. Ő egyébként jelenleg Harrogate-ben (Anglia) pásztora a Calvary Chapel ottani gyülekezetének.
Persze lehet, hogy a szavam kevés nektek, bár a keresztények ugyebár NEM HAZUDNAK – hna ja! Elvileg… 🙁 – hiszen mindannyian Isten előtt állunk, Ő mindent tud lát, és hall. … Szóval, ha szükségesnek tartjátok, nyugodtan megkérdezhetitek Mike Howardot. Ő igazolhatja a szavamat. Remélhetőleg emlékszik még, mert ez egyébként úgy jó 25 éve lehetett, nem sokkal azután, hogy Matt Redman “Passion for your name” c. albuma kijött.
Egyébként akkoriban dicsőítéseket is fordítottam magyarra, ám mivel azoknál nem találtam másik fordítót feltüntetve, vagy “ismeretlen” fordító szerepel azokkal nincs problémám!
ITT SEM ZAVART VOLNA AZ, HA EGYÁLTALÁN NEM TÜNTETTEK FEL FORDÍTÓT, vagy “ISMERETLENT” írtok, … de az fáj, hogy olyan valaki lett megjelölve (és sajnos nem csak ti, itt ezen az oldalon), akinek semmi köze nem volt a fordításhoz.
Talán gyerekesen hangzik, de kicsit olyan érzés, mintha “elloptak volna” valami számodra kedveset. Igen, tudom én, ez a fordítás valójában soha nem volt igazából az “ENYÉM” mert eleve az Úrtól kegyelméből kaptam a és tudom, hogy bármi, amit alkotunk, megoldunk, teszünk, elérünk, minden az Úr kegyelemből lehetséges csupán! … DE HA MÁR EGYÁLTALÁN FELTÜNTETÜNK dalszerzőket, szövegírókat, fordítókat, – úgy is hogy keresztény dalokról, dicsőítésekről van is szó – szerintem soha nem tisztességes, ha valamit másnak tulajdonítanak, mint aki azt valójában “elkövette”. Persze tudom, hogy minden a motívumon múlik, de szerintem ez pont ugyanolyan, mit amikor pl. egy pásztor vagy tanító beleássa magát az Igébe, időt tölt az Úrral és a Szent Szellem magyarázatával vesz egy inspiráló és áldással teli üzenetet az Istentől, amit aztán szépen, annak rendje és módja szerint elmond a gyülekezetben a testvérek épülésére. … ahol aztán egy élelmes-kényelmes hallgató (“szolgáló” 🤨???) megragadja a ragyogó alkalmat és úgymond “magáévá teszi” az üzenetet – na persze nem a szó pozitív értelmében – aztán más helyeken, más csoportokban, más gyülekezetben úgy adja azt elő mintha “ő maga vette volna át személyesen az Úrtól”. Persze tudom, Isten ebben az esetben is meg fogja áldani az üzenet nyitott szívű hallgatóit. Hiszen jól tudjuk, hogy ha arról van szó Ő akár egy szamarat (szó szerint!) is fel tud használni, hogy üzenetet juttasson el bárkihez, … DE (!) azért felmerül bennem a kérdés, vajon azok közt, akik magukat “keresztényeknek” tartják, mennyire helyes a “plagizálás” mint gyakorlat?

Mielőtt félreértenétek, nem hibáztatok itt senkit, és ezt a weboldalt nagyon jónak és hasznosnak tartom! Abban is biztos vagyok, hogy nem a Matt Edwards – akivel egyébként egy rövid ideig együtt vezettük a dicsőítést a Golgotában – állította magáról, hogy ő fordította ezt a dalt. (legalábbis őszintén remélem 😟)
Egyszerűen csak most jött el az a pont, amikor ez az érzés/info/vélemény/ már nagyon kikívánkozott és úgy éreztem megoszthatom veletek.

Isten áldását kérve munkátokra,
Üdvözlettel,
Mónika